Héhalom dél-nógrádi kistelepülés, lassan fogyatkozó lakosságában máig él hagyományosan a falu "ősi" múltja. A helyben lakók büszkék lakóhelyük történelmi gyökereire, melyek indokolják egyben mai helyben maradásukat is.
Számos régészeti leletből következtethetünk arra, hogy Héhalom község területe a honfoglalás előtt sem volt lakatlan. A falu határában és a Templom-dombon begyűjtött leletek a Kr. e. II évezredből származnak, és egy, a hatvani kultúrához tartozó bronzkori népesség jelenlétéről tanúskodnak.
A XIII-XIV. századi okleveleken Hywhalom néven szerepel a település. Egy 1439-es oklevél szerint ekkoriban a bujáki vár tartozéka, Báthory István birtokaként. Később vámhelyként működött. Az 1500-as évek közepétől a török hódoltság területéhez tartozik, sokáig Arpalék Hasszán aga kezén. Az 1600-as évek végére elnéptelenedik, az ezután megjelenő népességről nem tudjuk, hogy a visszaköltözött "őslakosok"-e, vagy más vidékről idevándorolt emberek. Az adózási listákon szereplő nevekből arra következtetünk, hogy a falu lakossága teljesen átcserélődik. Több "tulajdonosváltás" után 1770-től 1848-ig az Esterházy család tagjai közül kerülnek ki a település földesurai. 1832-ben Esterházy Miklós támogatásával építik fel a falu új templomát. A falu lakossága máig jórészt római katolikus vallású. A századforduló környékén a Schossberger család birtokait képezték a falu határában fekvő földek.
1949-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az államigazgatási térkép átrajzolása kapcsán, az eddig a szécsényi járáshoz tartozó települést Pásztó járáshoz csatolja. 1950-től 1970-ig a község önálló tanáccsal rendelkezik. 1971. január 1.-től pedig a környező településekkel, Palotással, Kisbágyonnal és Szarvasgedével együtt közös tanácsot alakít, melynek székhelye Palotáson van. 1981. január 1.-től Palotás és Héhalom Palotáshalom néven egyesül. 1990-től önálló tanácsot alakítanak ki ismét Héhalomban és újra régi nevét használja a település. A rendszerváltást követően, mint önálló település működik a község Önkormányzata.
(bővebben a Héhalom Község Története c. kiadványban, megvásárolható a Polgármesteri hivatalban)
